Portrék

Hétvégén (megint) kirándulni voltam/voltunk gyerekekkel. Őket nagyon szeretem fotózni, mindig olyan őszinte az arcuk! Meg a grimaszaik.... annyira jó elkapni egy-egy ilyen pillanatot! Ja és persze az összes gyerek gyönyörű. Komolyan. Nincs csúnya gyerek. Úgyhogy jöjjön néhány kép a gyerekekről.

"Föltámadt Krisztus e napon!"

Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

A feltámadt Krisztus ünneplésére együtt köszöntöttük a Nap első sugarait a Gellért-hegy tetejéről. Gyönyörű tiszta időnk volt, így végignézhettük, ahogy a Nap felkel Budapest fölött.

Ezekkel a képekkel kívánok mindenkinek áldott, kegyelmekben gazdag Húsvétot!

Még napkelte előtt, de már a hegy tetején

Az éjszaka utolsó pillanatai

Budapest hajnali fényekben

"A Nap bíborban áll, az éj messze száll."

"Örvendetes napunk támadt

Jézus Krisztus mert feltámadt"

Költészet napjára

Bizonyára mindenki tudja, hogy ma van a költészet napja. Erre a napra megint versek ihlette képekkel készültem. Fogadjátok sok szeretettel!

"Tél-boszorkány bonthatatlan

bűbájában, mint mese,

dér-palástban, néma fagyban

áll a fenyves mozdulatlan

csodacsipke-ligete."

(Fjodor Tyutcsev: Téli erdő

Ford.: Szabó Lőrinc)

"Hogy szikrázott! Milyen őrjöngve lángolt!

Micsoda eszeveszett tombolás volt!

S ebből se maradt utoljára más,

mint egy maroknyi hamvadó parázs."

(Rónay György: Naplemente)

"A nagymama szíve nagy,

Neki „jobbsincs” gyerek vagy.

Néha-néha öleld át

A nagymamát, a nagymamát!"

(Faltysné Ujvári Anna: Nagymama)

"Orgona, orgona,

illatos muzsika,

zengő és libegő lila virág...

fürtjeim lengetem,

illatom pergetem,

szakíts le hát engem,

s légy boldog te világ,

légy boldog te világ!"

(Várnai Zseni: Orgona)

"A gyermek játszani akart.

(...)

A gyermek szeme tükröt keresett:

a gyermek rám mosolygott, s arcát, a kedveset

tükröztem, mint kék tó a teli holdat

s ringattam. Valahol angyalok daloltak."

(Mécs László: A gyermek játszani akart)

Épületek, épületrészletek

A helyszín szokásosan Budapest, azon belül is főleg a Városliget, a Duna-part és a Kossuth tér.
Ne csak nézzünk, lássunk is!

Egy kirándulás - hangulatok

Ezek a képek hangulatfestésként szolgálnak, a tavasz érzését és a természet gyönyörűségét próbáltam valamilyen formában megörökíteni. Sajnos a fényképezőgépemmel illatokat nem tudok fotózni, pedig ehhez az is kéne! Szóval aki olyan helyen lakik, ahol (viszonylag) friss a levegő, nyissa ki az ablakát a képek nézegetése közben. :)

erdei hangulat

Dunakanyar

rész-egész

hangulatos kis turistaösvény

olyan érdekes volt ez a virág, hogy ilyen kör formában nyílt!

ki-látás

Itt akarok lakni!!!

újrakezdés

Perspektíva

Ezek közül a képek közül már felkerült egy-kettő az oldalra, most viszont egy másik szempont szerint válogattam ki őket. Ezek a képek nem a szokványos fotók lesznek, általában különleges méretaránnyal, vágással. A cél az volt, hogy új szemszögből nézzem a dolgokat, valami különlegeset fedezzek fel bennük. Ebből jön egy kis válogatás.

Kontraszt.

Mennyei fény.

Elöl tavasz, hátul tél.

Egyre kevesebb.

Felemás.

A távoli szabadság.

Asszimmetria.

Végtelen.

Illusztráció

A mostani bejegyzés egy kicsit más lesz, mint az eddigiek. Ezeket a képeket valamilyen irodalmi alkotás, legtöbbször egy vers ihlette meg, illetve amikor nézegettem őket utólag, ezekről mind eszembe jutott egy idézet. Ezekből következik most egy kis válogatás. Fogadjátok sok szeretettel!

"Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?

Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző

Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sürü fellegek, és a

Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek."

(Vörösmarty Mihály: Zalán futása) 

"Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre" 

(1Kor 13, 12)

"S tán e nagy ívek néma lánca

a végtelenbe fűzve nyúl:

holt oszlopoknak méla tánca

húzódva, mozdulatlanúl

légtengelyén az üres ürnek,

s a külső sötétig vonúl..."

(Babits Mihály: Az örök folyosó)

"Fönn az égen ragyogó nap.

Csillanó tükrén a tónak,

Mint az árnyék, leng a csónak.

Mint az árnyék, olyan halkan,

Észrevétlen, mondhatatlan

Andalító hangulatban..."

(Vajda János: Nádas tavon) 

"Mert Csillag ég, hasad a hajnal, 

Mondd meg nekik, – 

                  mennyből az angyal." 

(Márai Sándor:Mennyből az angyal)